| Chapter 138 |
1 | Dávidé. &Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt. |
2 | Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. |
3 | Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő [támadt.] |
4 | Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, |
5 | És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége! |
6 | Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. |
7 | Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet. |
8 | Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait! |